A hazai inkubációt a SEED Alapítvány „magvető” tevékenysége indította el. A külföldi tapasztalatok megismerésével, a hazai lehetséges partnerek megkeresésével gyorsan reagált a rendszerváltást követő speciális gazdasági helyzetre. Nagy szükség volt erre, hiszen a hazai nagyvállalatok megszűnése, átalakulása, változása miatt igen sokan – többségük kényszerhelyzetben – indítottak saját vállalkozást. A vállalkozási ismeretek, tapasztalatok hiánya azonban szervezett, központi támogatási eszközrendszert igényelt. Ehhez keresett szakmai és anyagi támogatókat, menedzser szemléletű segítőket az alapítvány. A mellékelt 1990. decemberi újságcikk utal arra, hogy ekkor már néhány éve létezett egy inkubációt célul kitűző szervezet a Műszaki Egyetem keretein belül, de az „igazi” – non profit alapon működő – inkubátorházak megalakulására néhány hónapot várni kellett.
1991-ben egy amerikai tanulmányúton tartózkodó magyar delegáció megalapította Pittsburgh-ben a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségét. A hirtelen alapítás oka az volt, hogy ily módon lehetett megpályázni egy támogatást, amely kelet-magyarországi vállalkozói inkubátorok létrehozását célozta, hogy ezzel is segítsék a munkanélküliség csökkentését, ami a hagyományos nehézipar összeomlása miatt igen magas volt a térségben. Az alapító magánszemélyek (Dr. Fónagy János. Kovács István, Németh István, Kalmár Melinda, Nagy Csaba) és néhány szervezet (Coopsystem Budapest Kft, DN Starter Kft. (Tatabánya), PRIMOM Alapítvány (Nyíregyháza), Régió Kft. (Ózd), SEED Alapítvány (Budapest), Talent Kft. (Szeged) összefogása indította el a most már 30 évet is meghaladó működést. Több városban is megkezdték az inkubátor program fejlesztését. Ózd, Nyíregyháza és Szeged önkormányzata ingatlant biztosított kiürített laktanyákban, vagy más üressé vált épületek átadásával. Kecskeméten a Wales-i herceg támogatásával jött létre egy brit magyar alapítvány egy inkubátorház létrehozására. Székesfehérváron, Szolnokon, Békéscsabán, Komáromban, majd Pécsett az MVA és a helyi önkormányzatok, kereskedelmi és iparkamarák támogatásával, néhány esetben a vállalkozások közreműködésével sorra alakultak meg a vállalkozói inkubátorok.
Vállalkozóház üzleti alapon
Már 1990-ben megkezdődtek a mozgolódások az inkubáció hazai bevezetésére, tájékoztató cikkek jelentek meg, egy lelkes csapat még az amerikai mintát is megtekintette (ld. előző bejegyzés), megalakult a szövetség – egyelőre reménybeli inkubátorházakra alapozva. Még kiforratlan volt minden, de még így is voltak, akik hamar léptek. Miközben az országos program indulása még váratott magára, egy szegedi vállalkozó 30 kisvállalkozás befogadására alkalmas vállalkozóházat hozott létre, üzleti alapon.
Ezt a kérdést akkoriban számosan feltehették, mert – bár egyelőre csak szórványosan – de lehetett hallani a hazai bevezetés tervéről. Ebben az időszakban már létezett számos projekt, mely a kialakítandó inkubátorok tervét készítette elő; és volt számos hazai szakértő (többnyire a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a SEED környezetében), akik ezt a munkát segíteni tudták. Erről írt a Magyar Nemzet 1991. július 4-i számában egy cikket Füsi Piroska.
Természetesen megjelentek a kételkedők is. A Figyelőben (1991. június 27.) megjelent egy Árva (!) cikk „Inkubátorok pedig nincsenek” címmel. Vélemény-cikk volt, bizonyára sokaknak ez is meggyőző volt. Szerencsére sokak vitatták is a cikkben foglaltak helyességét. Nagy Péter, a SEED Alapítvány szakértője hangot (pontosabban leírt karaktereket) adott a cikkel kapcsolatos nemtetszésének. Válasza Figyelő 1991. július 18-i számában jelent meg.
He kell, pénzzel is segítenek! Ez akár lehet egy másik – szintén csattanós – válasz a már bemutatott Árva László cikkre. A Szegeden létrejött – üzleti alapú – inkubátorházról egy újabb cikk jelent meg a Magyar Hírlap 1991. augusztus 16-i számában
A Fővárosi Törvényszék 1991. augusztus 26-án hivatalosan bejegyezte a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségét. Ez a dátum számít hivatalos kezdetnek.
„Az igazán nagy tett az lenne, ha az önkormányzatok képesek lennének a maguk eszközeivel támogatni a tulajdonosi polgárság kialakítását. Ennek nem nagyon kedveznek a mai idők, hiszen az önkormányzatok maguk is nehéz helyzetben vannak. Erről mégsem lehet lemondani.” – Magyar Nemzet: Burokban születő vállalkozások
Már több mint három éve lesz, hogy felmerült az inkubátorházak létesítésének gondolata. Mi történt azóta? Milyen volt az indulás? Hány inkubátorház működik az országban és milyen vállalkozásoknak segített? Erről kérdezték dr. Fónagy Jánost, a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének elnökét.
A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége konferenciát tartott Nyíregyházán. A résztvevőket a nemrég szovjet laktanyából átalakított inkubátorházban és innovációsközpontban fogadta a házigazda Primom Alapítvány. Dr. Fónagy János, az Inkubátor Szövetség elnöke megnyitójában leszögezte: hazánkban új szakaszba lépett az inkubátorok ügye.
Ha innovációs parkról van szó, mindenkinek a Szilícium-völgy jut eszébe, de ettől nagyon messze vagyunk – mondja dr. Pálmai Zoltán, az Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft. ügyvezető igazgatója.
Az inkubátorház hasznos és jó dolog, de nem mindegy, milyen környezetben és mi célból hozzák létre. A Seed Alapítvány és a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége által a Magyar Fejlesztési Alapítvány (HUDEFO) támogatásával rendezett konferencián arra a kérdésre keresték a választ a vállalkozásfejlesztés hazai és külföldi szakértői, hogy együttműködés vagy verseny van a vállalkozásokat támogató szervezetek között
Habár az inkubátorházak bizonyíthatóan sikeresek, eddig semmiféle kormányzati támogatást nem kaptak. Károly walesi herceg, brit trónörökös is részt vett a kecskeméti inkubátorház avatásán.
A szegedi Talent Center inkubátorházban technológiai és innovációs központ létesítését készítik elő. Kapás Ferenc, a Talent Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy az első ütem átadását 1995. március 31-re tervezik. Ekkorra 9- 10 olyan új iroda készül el az inkubátorház tetőterében, ahová majd innovációs vállalkozások költöznek.
A mellékelt cikkben a SEED alapítvány tevékenységéről olvashatnak, benne egy táblázat az 1996-ban működő inkubátorokról.
A békéscsabai Vállalkozási Centrum Kft. ezer négyzetméteres üzemcsarnokkal nemzetközi inkubátorházat épít magyar—román vállalkozások részére, valamint még ez évben további ezer négyzetméteres, termelésre alkalmas blokkal bővíti a három éve létesített hasonló intézményt. Az 1998-ig befejeződő, két lépcsőben megvalósuló inkubátorház bővítési projektje előreláthatólag 40 millió forintba kerül.
Az utolsó simításokat végzik a sümegi inkubátorházban, amely legkevesebb tíz kezdő vállalkozónak biztosít kedvezményes feltételek mellett helyiséget és a működéshez szükséges szolgáltatásokat. A ház iránt máris jelentős érdeklődés mutatkozik a városban.
Akár kétszáz vállalkozásnak is helyet adhat a szerdán megnyíló inkubátorház Szolnokon. A hajdani szovjet laktanyát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megvásárolta a várostól.
A Veszprémi Napló 1999. február 25-i számában három különböző inkubátorházról (Veszprém, Ajka, Sümeg) olvashatnak.
„Az idén a kezdő vállalkozásokat támogató inkubátorházak fejlesztésére 150-170 millió forintot fordítanak, a jövő évi keret ennél várhatóan magasabb lesz, a jelenlegi számítások szerint legalább 300 millió forint” – közölte a Gazdasági Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján Fónagy János politikai államtitkár.
Ha Önnek van a birtokában ebből az időszakból származó bármilyen inkubátoros dokumentum, ossza meg velünk! Hozzájárulása esetén közzétesszük a honlapunkon!